Ügyleírások

Ügyfajta: Fizetés módosítási kérelem, részletfizetési kérelem, adómérséklési kérelem, adóelőleg módosítási kérelem, végrehajtási kifogás

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

 Az ügyintézési folyamat leírása:

 Az eljárás kezdeményezője az adózó, az adófizetésre kötelezett, vagy képviselője, meghatalmazottja, továbbá az ügy érintettje lehet.

 A kérelem benyújtására nyitva álló határidő:

 – a fizetési halasztási, részletfizetési, adómérséklési kérelem határidőhöz nem kötött,

– adóelőleg módosítási kérelem esetén az esedékesség időpontjáig (március 15., illetve szeptember 15.), – végrehajtási kifogás: a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 nap.

Kérelem benyújtásának módjai, ügyintézéshez használható letölthető formanyomtatványok:

Az adóhatósághoz a kérelmet írásban kell előterjeszteni postai úton, vagy az személyesen. A szóban előadott kérelmet jegyzőkönyvezni kell.

Az alapeljárás kérelme formailag nem kötött. Egyes kérelmekre (adóigazolási kérelem, túlfizetés átvezetése, másolati kérelem, stb.) formanyomtatvány is rendelkezésre áll:

Kérelem kötelező tartalmi elemei

 A kérelmező neve, székhelye/lakóhelye, adószáma, folyószámla-azonosítója, a kérelem indoka.

A kérelemhez mellékelni lehet olyan iratmásolatot, mely a kérelem alátámasztására szolgál és nem áll az adóhatóság rendelkezésére.

  – általános felvilágosítás kérése az iparűzési adóval kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről,

– adózási nyomtatványok igénylése,

– nyomtatvány-kitöltési szabályok tisztázása,

– adó folyószámla egyeztetése,

– nyomtatványok/kérelmek benyújtása

Az eljárás díja/illetéke:

1. Illetékmentes elsőfokú eljárás: adóigazolás kiadása, adóelőleg mérséklése, adótúlfizetés visszautalása, adótúlfizetés átvezetése, adófolyószámla egyeztetése, tévesen felszámított késedelmi, vagy önellenőrzési pótlék törlése iránti kérelmek, az adóbevallás másolata, az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolatának kivételével. 

2. Illetékköteles eljárások: a gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adóhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10.000 forint, a másolati, kivonati illeték összege oldalanként 100.-Ft a jogorvoslati eljárás illetéke (lásd: jogorvoslati eljárásnál).

Az illeték megfizetése: Az eljárás illetékét – a másolat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés illetékét a Csávoly Községi Önkormányzat 11600006-00000000-85301782 számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számlára kell megfizetni az eljárás kezdeményezését megelőzően. Az illeték összegét banki átutalással, vagy kizárólag az Ügyfélszolgálati Irodánkban beszerezhető készpénz – átutalási megbízás útján kell megfizetni.

A másolati illeték kivételével illetékbélyeg nem használható fel.

Ügyintézési határidő:

Az általános határidő 30 nap, melybe a hiánypótlás kiküldésétől, a teljesítéséig eltelt idő nem számít bele.

Kapcsolódó jogszabályok:

1990. évi C. törvény a helyi adókról,

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról,

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról,

2000. évi C. törvény a számvitelről,

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről,

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról,

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018 (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

https://or.njt.hu/eli/724353/r/2018/5

SZOCIÁLIS ÜGYEK

Ellátási formák:

a) rendszeres települési támogatások,

b) rendkívüli települési támogatások.

(2) A rendszeres települési támogatás a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatás, mely pénzben nyújtható.

(3) A rendkívüli települési támogatás:

a) a rendkívüli települési támogatás, mely pénzben vagy természetben, avagy mindkettőben nyújtható.

b) a rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás, mely pénzben vagy természetben avagy mindkettőben nyújtható.

Rendszeres települési támogatás megállapítása:

A lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez rendszeres települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 160 %-át, gyermekét egyedül nevelő esetén a szociális vetítési alap összegének 200%-át, és akinek vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.

 A támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, szemétszállítás díjához nyújtható.

A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

 A kérelmet a rendelet 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

A támogatás megállapításához be kell csatolni  azon közüzemi szolgáltató által kiállított, 30 napnál nem régebbi számlát, ahova a kérelmező a támogatás folyósítását kéri, és az érintett lakás használati jogcímét igazoló irat másolatát.

A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától – legfeljebb – egy évre lehet megállapítani. A támogatást a KÖH a kérelemben megjelölt szolgáltatónak havi átutalással teljesít.

A támogatás összege a 8. § (1) bekezdés a) pont szerinti kérelmező esetén havi 3000 Ft, a 8. § (1) bekezdés b) pont szerinti kérelmező esetén havi 3500 Ft.

Ügyintézés határideje:

Az ügyintézési határidő huszonegy nap.

Jogorvoslat:

A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, amely fellebbezést a Képviselő-testülethez kell benyújtani. A fellebbezés illetékmentes.

Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 45. §

https://njt.hu/jogszabaly/1993-3-00-00

Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról

https://or.njt.hu/eli/724353/r/2023/13/2024-01-01

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Rendkívüli települési támogatás megállapítása:

Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) önmaga, illetve a vele közös háztartásban élők létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és,

b) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600%-át,

c) gyermekét egyedül nevelő esetében a szociális vetítési alap összegének 700 %-át

és akinek vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.

(2) Az Szt. szerint aktív korú, állástalan, igazolható havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező, rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem esetében, a kérelmet elbíráló hatóság felhívására köteles az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vetetni magát és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködni.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a) a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadás

b) kérelmezőt ért elemi kár, egyéb családi tragédia bekövetkezése

c) a lakhatás elvesztésének veszélye

d) a váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatti jelentős jövedelemkiesés

e) a temetési költség viselése

f) gyógyszer-, gyógyászati kellék költség viselése

g) a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának veszélye

h) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása

i) a gyermek beiskoláztatása, élelmezése, ruházkodása

j) a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése

k) a születendő gyermek fogadásának előkészítése

l) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának biztosítása

m) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése

n) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(5) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, valamint havi rendszerességgel oly módon, hogy a támogatás összege esetenként nem haladhatja meg a 60 000 Ft.

(6) A havi rendszerességgel megállapított támogatás időtartama legfeljebb egy év.

(7) A rendkívüli települési támogatást a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(8) A rendkívüli települési támogatás készpénzben, banki átutalással avagy természetben, illetve egyszerre pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is biztosítható.

(9) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében családgondozó részére is kiutalható.

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, letölthető formanyomtatványok:

A rendkívüli települési támogatást a Rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Ügyintézés határideje:

Sommás eljárásban a hatóság a döntést legfeljebb nyolc napon belül meghozza, egyéb esetben az ügyintézési határidő huszonegy nap.

Jogorvoslat:

A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, amely fellebbezést a Képviselő-testülethez kell benyújtani. A fellebbezés illetékmentes.

Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 45. §.

Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról

https://or.njt.hu/eli/724353/r/2023/13/2024-01-01

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Ügyfajta: Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a Gyvt. 21/B. §-ban meghatározott ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és – ha megfelel a 21/C. §-ban foglalt feltételeknek – a szünidei gyermekétkeztetésnek, a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak, valamint a Gyvt-ben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

Hatáskörrel rendelkező szerv:

A települési önkormányzat jegyzője.

Eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak): 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása:

A Gyvt. 19. § (2) bekezdése szerint a gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) a szociális vetítési alap összegének a 245 %-át,

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) a szociális vetítési alap 245%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

(3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtásának időpontjában – közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

a) szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,

f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot kell érteni, ha a családbafogadó gyám a gyámsága alá helyezett gyermek tartására köteles.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

(7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

(8) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.

A Gyvt. 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy a feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 23. életévének betöltéséig,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nagykorúvá vált gyermek 25. életévének betöltéséig

megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,

és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

Ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, letölthető formanyomtatványok:

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelem a Gyer. 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

A kitöltött formanyomtatványon benyújtott kérelemhez csatolni szükséges a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolás(oka)t.

Nagykorúvá vált gyermek esetében a kérelemhez csatolni szükséges az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

Ügyintézés határideje:

Sommás eljárásban a hatóság a döntést legfeljebb nyolc napon belül meghozza, egyéb esetben az ügyintézési határidő huszonegy nap.

Jogorvoslat:

A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, amely fellebbezést a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztályához kell benyújtani. A fellebbezés illetékmentes.

Az ügytípushoz kapcsolódó jogszabályok:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) 19-20/B. §.

https://njt.hu/jogszabaly/1997-31-00-00

A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 65-68. §.

https://njt.hu/jogszabaly/1997-147-20-22

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

IGAZGATÁSI ÜGYEK

Általános igazgatási ügyek:

• általános hirdetmények kifüggesztésének ügyintézése az ágazati jogszabályok szerint,
• birtokvédelmi eljárás lefolytatása,
• címkezelési eljárás lefolytatása, címnyilvántartás vezetése,
• Helyi Választási Iroda napi ügyintézésével kapcsolatos feladatok ellátása,
• központi címregiszter adatbázis kezelése,
• állat- és növényvédelmi, mezőgazdasági, hulladékgazdálkodási, zaj és rezgésvédelmi, egyéb környezetvédelmi, természetvédelmi közigazgatási hatósági ügyek ügyintézése,
• helyi jelentőségű védett természeti terület esetén előzetes vizsgálati, környezet hatásvizsgálati, és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, építésügyi engedélyezési eljárásokban, termőföld más célú hasznosításának engedélyezésében, útügyi hatósági eljárásokban szakhatósági állásfoglalás kialakítása,
• közreműködés a kötelező eb-összeírásban, eb-nyilvántartás vezetésében,
• méhállományok tartási helyének, vándoroltatásának nyilvántartásba vétele,
• termőföldek értékesítésével és haszonbérletével kapcsolatos kifüggesztések ügyintézése.
• a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművek telephelyen történő tárolásának igazolására hatósági bizonyítvány kiállítása,
• az üzletben, bevásárlóközpontban, vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, valamint a közterületi, illetve közvetlen értékesítés esetében kereskedelmi hatóságként és szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként jár el,
• ipari és kereskedelmi ügyintézés (üzletek működési engedélyezése, kereskedelmi tevékenység bejelentése, mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, csomagküldő kereskedelem, közterületi közvetlen értékesítés és ügynöki, automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység kereskedelmi hatósági ügyintézése, ellenőrzése),
• nyilvántartások vezetése, hatósági ellenőrzések, valamint a vásárlók könyvének hitelesítése,
• telepengedélyezés, telep létesítésének bejelentésével kapcsolatos ügyintézés, ellenőrzés,
• zenés, táncos rendezvények engedélyezése, ellenőrzése.
• állampolgársági esküvel/fogadalomtétellel kapcsolatos ügyintézés,
• az útépítési hozzájárulások kivetésével kapcsolatos önkormányzati hatósági eljárásokat lefolytatása,
• Helyi Választási Iroda napi ügyintézésével kapcsolatos feladatok ellátása,
• közreműködés a házasságkötéseknél, a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésénél és az egyéb családi események szertartásainál,

Anyakönyvi igazgatási ügyek:

• anyakönyvi események anyakönyvezése,
• házassági névmódosítással kapcsolatos ügyintézés,
• intézkedés a rendezetlen családi jogállású gyermek ügyében,
• kérelemre a külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezésének kezdeményezése,
• közreműködés a házasságkötéseknél, a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésénél és az egyéb családi események szertartásainál,
• közreműködés az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételében,
• szépkorúak köszöntésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása,
• születési és házassági névváltozással kapcsolatos kérelmek rögzítése és továbbítása,
• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele.

Hagyatéki ügyek:

A jegyző hatáskörébe tartozó hagyatéki-, póthagyatéki eljárások.